+ Hobol Község Önkormányzata

  Múlt, jelen, jövő

Ha tetszik oszd meg: Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz

A község Baranya megye nyugati részében helyezkedik el. A Szigetvártól délre, a város szomszédságában fekvő település földrajzi értelemben a Zselic déli részéhez tartozik. Szomszédai északon Szigetvár, keleten Rózsafa és Katádfa , délkeleten Dencsháza, délen Várad és Kétújfalu, délnyugaton Gyöngyösmellék és Pettend, nyugaton Kistamási és Nemeske, északnyugaton Molvány. A községnek vasútállomása nincsen, tőle néhány km-re halad el a Szentlőrinc-Szigetvár-Barcs vasútvonal. Megközelítése közúton lehetséges, mégpedig észak és dél felől. Észak felől a Szigetvár nyugati részében kiinduló út vezet át a falun. Délről az Ormánság északi részén vezető út Sellyétől e térségbe vezet Bogdásán, Drávafokon, Teklafalun és Kétújfalun keresztül. Tekintettel erre is, Hobol átmenő forgalma az átlagosnál nagyobb. A legközelebbi város Szigetvár, tőle 3 km-re van, a megyeszékhelytől való távolsága 30-35 km. E rész, tehát Szigetvár környéke 1950-ig, Baranya megyéhez való csatolásáig Somogy megyéhez tartozott.

Hoboltól keletre és nyugatra is igen sűrűn váltják egymást a patakok. A Zselic szelídülő lankáin keresztül az egyes vízfolyások e tájon át haladnak az Ormánság sík vidéke felé.

A Zselic viszonylag egyszerű geológiai felépítésű. Déli része, ide tartozik Hobol és környéke is, az úgynevezett Déli- Zselic, amelyet a dombvidék peremén emelkedés közben levált és délre billent néhány rög és terjedelmes lejtők képviselnek. Ebben a térségben a legfőképpen a lösz és a rajta képződött formák a jellemzők. Az egész dombvidék a pleisztocéntól nagyszerkezetileg egyetlen egység. Völgyhálózata futásirányát tekintve két részre osztható, az egyik a nyugati rész, benne Hobollal, amelyet észak-déli irányítottság jellemez. A mai domborzat kialakulása a felső- pleisztocénban kezdődött.

Hobol éghajlati szemszögből a Szentlőrinc-Szigetvár-Barcs vonalától délre eső baranyai területhez tartozik. A nyári meleg, a tél enyhe, a csapadék mérsékelten kevés. Itt még a szárazföldi hatások érvényesülnek, de többször keverednek a mediterrán és óceáni hatásokkal, amelytől a terület szubmediterrán jelleget is kap, valamint jellemző rá az őszi, az átlagosnál nagyobb csapadékmennyiség. A sugárzási hőmérsékleti és csapadék adottságok együttesen is kiváló feltételeket biztosítanak a hőigényes növények termesztésére. A Zselic déli részén jellemzőek a nyugati-keleti irányú szerkezeti vonalak mentén déli irányban kibillent rögök. Ezeknek rendkívül terjedelmes déli és igen kicsiny, de meredek északi lejtőin vannak. Litológiai szempontból e rész igen homogén. A terjedelmes déli lejtőket vastag plesztocén lösz, illetve lösszerű képződmények fedik és csaknem mindenütt kiiktatják a pannon agyag mezőgazdasági tevékenységre káros hatását. Döntő és gazdasági szempontból pozitív környezeti tényező az uralkodó délies lejtés. Legfőképpen a domborzati tényezők hatására vezethető vissza a területnek alacsony erdősültsége. Ez és a domborzat egyaránt hozzájárul a zselici viszonylatban sajátos, meleg- száraz helyi klíma kialakulásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennek a térségnek a talajai szárazságra hajlók. A völgyhálózati helyzet kedvező a vízgazdálkodás szempontjából, hiszen e részen néhány fővölgy és a hozzájuk csatlakozó, maximum egy km hosszú deráziós völgyhálózat látható. A geológiai tényezőktől determinált sajátos vízhálózatából adódóan kisebb vízkészlet kialakulására van lehetőség. A gyengébb lejtősödés és a kisebb fokú erdősültség miatt azonban a vízkészlet felszín alatti mennyiségének aránya lényegesen kisebb, mint a Zselic más területein. A délies kitettségű szántóföldi területek ugyanis az intenzív párolgás térségei. Itt tehát igen nagy a területi párolgás. A délre billent agyagos, homokos pannon rögök hidrogeológiai egységeiből a víz inkább a mélybe vezetődik, amely csökkenti a vízkészletet. Ugyanakkor azonban a párolgást is elősegítő kismértékű erdősültség párosulva a lejtősödésekkel, a zselici körülmények között a legnagyobb felszíni vízkészlet kialakulását teszi lehetővé.

A település lélekszáma meghaladja az 1049 főt, amely azt jelenti, hogy Hobol baranyai viszonylatban már a közepes nagyságrendű falvak körébe tartozik, nem sorolható az aprófalvak közé. A községben a lakások száma 330 ebből önkormányzati tulajdon 7. A lakásszám és a népesség összehasonlításából következik, hogy átlagosan egy lakásban 3 fő és. Hobol egészséges ivóvízzel rendelkezik, amit a lakosság számára vezetéken keresztül biztosítanak. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 100%. A kommunális szilárd hulladék gyűjtését és szállítását megszervezték, e munkát vállalkozóra bízták. Szennyvízcsatorna kiépítése folyamatban van. Vezetékes gáz van a faluban. A telefonnal ellátott lakások aránya igen magas. Kiépült kábeltevíziós hálózat, amelyet a lakások 66%-a veszi igénybe. A belterületen a szilárd burkolatú utak aránya teljes.

A község lakossága ma református és római katolikus. Templomuk a reformátusoknak van. Az 1994-es helyhatósági választásokon a község polgármesterévé Joós Tibort választották meg.

A település humán szféra belüli ellátottsága átlagos. Az óvodába 37 kisgyerek jár, akikkel 3 óvónő és 2 dada foglalkozik. Az általános iskolában 79 gyermek tanul, 13 tanár irányításával. A művelődési ház felújításra került, benne teleház működik. A községi könyvtár az iskolában van 2882 kötet áll az olvasni vágyók rendelkezésére. A sportpálya a Hoboli Sportegyesület kezelésében áll, amelynek keretein belül labdarugó szakosztály működik.

A község népessége az elmúlt két évtizedben 200 fő körül növekedett, amely elsősorban a Szigetvárhoz való tartozás eredménye, hisz azok vásároltak itt lakóházat, akik városban tudták elképzelni életüket, de olcsóbban tudtak vásárolni a falusi környezetben.

Ma a helyi munkalehetőség Hobolon minimális, hiszen munkahely tekintetében a lakosság zöme Szigetvárhoz kötődik. Így igen nagy az ingázás. A munkaképes lakossághoz viszonyítva a munkanélküliségi ráta magas. A munkanélküliek száma 82 fő, közülük 42 a férfi és 40 a nő. A nyilvántartott egyéni vállalkozók száma 57 ebből az iparban tevékenykedik 8 a kereskedelemben 11 a szolgáltatásban 15 és a mezőgazdaságban 7.